Látnivalók

Szarvas város országunk ötödik legnagyobb állóvize, a Körös egyik holtága mellett fekszik.

 

A csodálatos táji környezet egyik nagy nevezetessége a világszerte híres Arborétum, de a “Pepi-kert” mellett is számos lehetőség adott az ide látogató vendégek számára a kikapcsolódáshoz.

 

A következő listán ezek egy részét, valamint a hozzá kapcsolódó fontosabb információkat szedtük csokorba az érdeklődők számára.




Szarvasi Vízi Színház
Szarvas egyik legkülönlegesebb és leghangulatosabb nyári programhelyszíne a Szarvasi Vízi Színház. Nyáron minden nap láthatnak itt színházi előadásokat a nyaralók, amelyek különlegességét az adja, hogy a Holt-Körösre nyúló színpad mögött a díszlet maga a Holt-Körös, a mocsári ciprusokkal, illetve a színházzal egyidős fahíddal.

A Szarvasi Vízi Színház Magyarországon egyedülálló építészeti megoldásként egy finoman stilizált várkastély és egy amfiteátrum szelíd ötvözeteként épült fel. A történelmi Magyarország szívében működő színház közel ezer néző befogadására alkalmas. Aki Szarvason nyaral, a vízi színházi élményt ne mulassza el.

További információk: Viziszinhaz.hu

Arborétum és Mini Magyarország Makettpark
Magyarország legnagyobb arborétuma összesen 82 hektáron terül el. A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj valamint 250 lágyszárú növény található. A növények mellett rengeteg állat is él a kertben.

Az Arborétumban található Mini Magyarország Makettparkban a látogatók felfedezhetik és soha nem látott perspektívából ismerhetik meg Magyarország történelmi jelentőségű épületeinek, hajóinak, vonatainak kicsinyített másait.  

A két hektáron elterülő Mini Magyarország minden korosztályt kalandra hív: interaktív makettekkel, gombnyomással indítható, mini alagutakon, hidakon, viaduktokon átkelő vasút makettekkel, a mini Balatonon és Dunán ringatózó vitorlásokkal, gőzhajókkal, gombnyomásra megszólaló, hangzó épületekkel a legkisebbektől a nyugdíjas korosztályig, családoknak, baráti társaságoknak, osztályoknak, nyugdíjas kluboknak egyaránt különleges élmény.

További információk: Arborétum Mini Magyarország Makettpark

Történelmi Magyarország közepe és a Millenniumi Emlékút
A történelmi Magyarország mértani középpontját Mihálfi József, szarvasi evangélikus gimnáziumi tanár határozta meg 1880 körül, amely egyben a Kárpát-medence középpontját is jelenti. Szarvas a történelmi Magyarország közepe, amit az 1939 óta fennálló szélmalom-emlékmű jelez. A Nagy-Magyarország mértani közepe a számítás szerint egybeesett egy akkor még működő szélmalom helyével, ezért választották ezt a formát a Holt-Körös partján emelt emlékműnek.

A történelmi Magyarország közepe a Millenniumi Emlékúton is megközelíthető. Az Emlékút az Ótemplom mögötti Körös-parttól indul, és kb. 1250 méter hosszú. Kezdetét egy székelykapu jelzi, majd felvezet a Holt-Körös körgátjára. Az Emlékút végén egy másik székelykapun át vezet a történelmi Magyarország közepének nevezett stilizált szélmalomhoz. A gáton 17 stációt alakítottak ki, s az itt felállított emlékművek Magyarország történelmének 17 jelentős állomására emlékeztetnek.

További információk: Történelmi-Magyarország közepe

Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark
Szarvason, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja mellett került kialakításra a Körösvölgyi Látogatóközpont, amelyben természetvédelmi kiállítás, széles körű programok, szolgáltatások várják az érdeklődőket. Állandó kiállítása a Dél-Tiszántúl természeti értékeit mutatja be. A két szintet elfoglaló kiállítás történeti áttekintést nyújt a térség kialakulásáról, majd diorámákon keresztül mutatja be a nemzeti park védett értékeit.

A 2014-ben megnyílt Körösvölgyi Állatparkban testközelből ismerhető meg a Dél- Tiszántúlon egykor és ma honos, illetve jelenleg is terjeszkedő állatfajok. Az Állatparkban 26 madár- és emlősfaj egyedeit tekinthetik meg az érdeklődők. Az Állatpark lakói között védett és nem védett fajok egyaránt fellelhetők. A látogatók olyan rejtett életmódot élő állatokkal találkozhatnak, mint a nyuszt, a borz, vagy a nyestkutya. Látható itt gímszarvas, őz, dámszarvas, vaddisznó, és róka is, melyek általánosan ismert fajnak számítanak, mégis ritkán kerülnek a természetjárók szeme elé a szabadban. A kialakított vizes élőhelyen többek között nagy lilik, nyári lúd és fehér gólya él. A park legnagyobb attrakcióját az európai bölények jelentik, melyek a Maros és a Sárrét közti terület régmúlt élővilágát idézik, hiszen ma már a Dél-Alföldön sehol sem élnek vadon.

További információk: Körösvölgyi Állatpark

Katalin II. sétahajó
A Holt-Körös egyetlen motoros hajója a 30 éve közlekedő Katalin II. séthajó, amellyel Demeter István hajóskapitány szórakoztató idegenvezetése mellett tudják, hogy a Holt Körös Magyarország ötödik legnagyobb állóvize. Az ötvenfős sétahajó hazánk legnagyobb arborétumából, a Szarvasi Arborétumból indul és egy órás hangulatos utakat tesz meg, a Holt-Körösön és a Kákafoki- holtágon át.

A sétahajóút elhalad a történelmi Magyarország közepét jelző malom-emlékmű, a Bolza-kastély és a Szarvasi Vízi Színház mellett, miközben megcsodálhatják az utasok az országba egyedülálló, vízben álló mocsári ciprusokat, a napsütésben sütkérező teknősbékákat és a Holt-Körös gazdag élővilágát is túránk során akár hajóba ugráló halakkal is találkozhatunk.

További információk: Katalin2

Szarvasi Szent Klára Gyógyfürdő
A Szarvasi Gyógyfürdő gyógymedencéinek vízellátását a fürdő saját, 570 m talpmélységű kútja biztosítja. A feltörő víz hőmérséklete 36,2 oC. E mélyfúrású kút vizét az Országos Tisztiorvosi Hivatal és az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság gyógyvízzé minősítette. A Szarvasi Gyógyfürdő gyógyvize nőgyógyászati panaszok és ízületi betegségek kezelésére alkalmas.

A fürdőben hat fedett medence üzemel: ülő-, úszó-, pezsgő-, és tanmedence, továbbá két úgynevezett török medencét is használhatnak a látogatók.

További információk: Szent Klára Gyógyfürdő

Szlovák Tájház
Az épület a múlt század végi gazdaházak tipikus példája. E házak – köztük a Gajdos ház is -vályogtéglából épültek, tetőszerkezetük a Körösön leúsztatott fából készült és általában náddal fedték őket. Az ilyen házak szoba – konyha – szoba – belső kamra – elrendezéssel épültek, utcai homlokzatuk meglehetősen széles, mert nemcsak az első szoba, hanem a széles tornác is e homlokzat mögött rejtőzik.  

További információk: Szlovák Tájház

Szárazalom
A szarvasi szárazmalom Magyarországon a XIX. század közepéig legelterjedtebb, ókori típusú malomtípus egyik utolsó képviselője. Azért nevezik “száraz”-nak, mert meghajtása nem vízi erővel, hanem igaerővel történt. Az alsó állású, vízszintes meghajtó kerekű szárazmalom 1836-ban épült, a Bolza család készíttette szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint.      

További információk: Szárazmalom

Bolza-kastély
A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő Bolza József (1780-1862) építtette 1810 körül klasszicista stílusban, miután feleségül vette Batthyány Annát. Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található. A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felőli ellipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.


Az épületet a 19. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot. A kastély nyugati homlokzata előtt Romulus és Remust szoptató anyafarkas szobrát Bolza Pál (1861-1947) állíttatta 1911-ben, ezzel utalva a Bolza család olasz eredetére. A kastély közelében Ceres istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi artézi kutat díszítette. Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserje található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a Ginkgo biloba, amit sokan páfrányfenyőként ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves vadgesztenye vagy más néven bokrétafa.

További információk: Bolza-kastély

Mittrovszky-kastély
Mittrovszky Wladimir gróf egykori kastélya 1835 körül, klasszicista stílusban épült. A kastélyt a városi elöljáróság 1854-ben megvásárolta. Ettől kezdve a földszintes, portikuszos, szobordíszek nélküli timpanonos épület községházaként szolgált egészen 1972-ig. A hajdani községháza épületét, homlokzatát a klasszicista stílusra jellemző kiszögellések jellemzik, fölöttük szobordíszek nélküli timpanon látható.

További információk: Mittrovszky-kastély

Tessedik Sámuel Múzeum
Tessedik Gazdasági Iskolája 1791-ben épült barokk stílusban, amely az ország első mezőgazdasági iskolája volt. Az iskola megszűnése után 1834-1906 között gimnázium.1907-59-ig tanítóképző,1960-ban az óvóképző diákotthona volt,1973-tól lett a múzeum székháza. 

A múzeum gyűjteményének alapját a helyi iskolákból átvett régészeti leletek, valamint a megkezdett helytörténeti és néprajzi gyűjtések képezték. A gyűjtések a következő témákra összpontosultak: Tessedik-hagyaték, paraszti gazdálkodás, szőlőművelés, állattartás, céhek, kismesterségek. A közben végzett ásatások újkőkori, réz-és bronzkori, népvándorlás- honfoglalás- és Árpád-kori lelőhelyek feltárására irányultak. Az első állandó kiállítás – a Tessedik Sámuel Emlékkiállítás-1954-ben nyílt meg.

A múzeum a nevét az Európában szerte elismert polihisztor tudósról Tessedik Sámuelről (1742-1820) kapta, az agrárreformer és híres pedagógus aki a város evangélikus lelkésze is volt, a kora ifjúságától egészen haláláig Szarvason élt és dolgozott.

A “Tessedik városa hajdan és ma” c. állandó kiállítás, melynek gazdag régészeti anyaga a Szarvason és környékén letelepedett népek emlékeit tárja elénk az újkőkortól a törökök kivonulásáig. A kiállítás helytörténeti része a Tessedik-hagyaték bemutatásával indul, majd a kisparaszti növénytermesztés, állattartás, szőlőművelés, céhes ipar, kultúrtörténeti emlékek, kismesterségek (fazekas, szűcs, kerékgyártó) tárgyain keresztül mutatja be a hajdan itt élt emberek életét és munkásságát.

1981-ben nyílt meg Domán Imre néprajzi gyűjteményéből álló kiállítás. Dr. Domán Imre 1942-ben került Szarvasra. 40 éves állatorvosi pályafutása során a szarvasi parasztemberek gyakran ajándékozták meg használaton kívüli gazdasági eszközökkel, berendezési és egyéb néprajzi tárgyakkal. Ily módon jött létre a 2500 tárgyból álló néprajzi gyűjtemény, melyből közel 700 darabot a múzeumnak adományozott. Az adomány legértékesebb darabjaiból rendezett állandó kiállítás az állattartás, állatgyógyászat, növénytermesztés, paraszti konyha és kamra jellemző eszközeit mutatja be.

További információk: Tessedik Sámuel Múzeum

Szarvas szobor
A város jelképévé vált a Szarvas szobor, amit 1913-ban állíttatott gróf Bolza Pál Körös-parti kastélyának kertjébe. A bronzszobor Maróti Géza szobrászművész, építész és iparművész alkotása. A gróf belső inasának emlékei szerint egyetlen éjszaka állíttatta fel Bolza Pál a szarvas-szobrot, hogy a feleségét születésnapján meglepje vele.

Manapság szilveszter éjszakáján a fiatalok zarándokhelye. A rendszerváltáskor felvetődött, hogy a szobrot visszahelyezik eredeti helyére. Bolza Mariette, a gróf lánya azonban úgy nyilatkozott, hogy a szobor méltó helyen áll. 1950 óta áll a város központjában.

További információk: Szarvas-szobor

Ruzicskay Alkotóház
A Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész gyűjteménye a szarvasi Erzsébet-ligetben található, a művész egykori alkotóházában.

További információk: Ruzicskay Alkotóház

Békésszentandrási duzzasztó
A holtág 15 kilométeres szakasza, Szarvastól Békésszentandráson át egészen az 1936-ban Horthy Miklós által átadott és ma már vízi erőművel is kiegészült duzzasztóig evezhető. A duzzasztó mellett nemrég elkészült erőművön másodpercenként 50 köbméter víz folyik keresztül és a mintegy 4000 lakosú Békésszentandrás teljes áramellátását képes volna biztosítani. A békésszentandrási duzzasztó és hajózsilip egyike azon kevés megvalósult vízügyi beruházásoknak, amelyek a két világháború között zajlott Magyarországon. A hajózás biztosítása mellett az öntözést is szolgálta. Horthy Miklós személyes álma volt ugyanis a magyarországi rizstermelés elindítása, amihez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos vízborítottság. Szarvas környékén napjainkban is termesztenek rizst.

Egész évben, minden nap 0-24 óráig díjmentesen megtekinthető.

Kondorosi betyárcsárda
Kondoros legnevezetesebb épülete, a Kondorosi Csárda első, vályogból és nádfedélből álló épülete 1740 körül épült nyolc út találkozásánál, amelyek Szarvasra, Endrődre, Mezőberénybe, Békésre, Békéscsaba-Gyula felé, Aradra Orosházára és Szentesre vezettek. Egyes források szerint az 1820-as évek elején lebontották, helyébe hatalmas “téglaerődöt” építettek csárdakúttal, istállókkal, állással, magas téglafallal körülvéve. Hatalmas falaiba csúszdákat, titokzatos rejtekhelyeken, pincéjéből kijárati alagutat, kéményében pedig az útvesztők egész labirintusát hozták létre. A csárda alatti alagútrendszeren át a legenda szerint maga Rózsa Sándor, a híres betyár is menekült üldözői elől. A csárdát egy híres népdal is megörökítette? “A kondorosi csárda ki van festve/ oda jár a cimbalmos a cimbalmával minden este”.

A csárdában külső és belső kialakításban egyaránt elegáns, ízléses, igényesen berendezett étterem szeretettel várja az átutazó, valamint a Nagyközségbe érkező turistákat, üzletembereket, bel-, és külföldi vendégeket.

További információk: Kondorosi csárda

Forrás: Korostourist.hu
Fotók: Baksi.hu

További leírások, tudnivalók és programok:
Körös Tourist
Tripadvisor
Szarvas város honlapja